Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Adalékok a verseci szobor történetéhez

2016.01.16

versec---szerbia-01.jpgEgy kis felbontású virtuális képeslap régóta tanúskodik számomra arról, hogy a vajdasági Versec városának (ma Szerbia) volt egy Erzsébet szobra. A képeslapon nehezen kivehető maga a szobor, éppen a szoboravatási sokaságot jeleníti meg.

eo07.jpg1902-ben a városban felállított Ferenc József szobor Vasárnapi Újság cikkéből kiderül, hogy a császár szobrát az 1899-ben felállított Erzsébet szoborral szemben helyezték el:

"Hazánk déli részének egyik kiváló városában, Verseczen – hol most épen mezőgazdasági és iparkiállítás van, – e hó 18-ikán leplezték le a király mellszobrát, melyet Tilgner hazánkfia mintázott. A szobrot ott állították fel a régi, immár száz éves nyilvános kertben, szemközt a boldogúlt Erzsébet királyné emlékével, melyet 1899-ben emeltek.

eo08.jpgA király szobrának leleplezése szép ünnepély keretében folyt le. Először a hymnust énekelte a verseci dalos kör, aztán Rittinger Ede magyar ünnepi beszédet tartott, majd Schulz Lénárd német, Brasován Sz. pedig szerb beszédet mondván, egy-egy német és szerb dal elhangzása után Weifert Károly polgármester lendületes magyar beszéddel átvette a szobrot s a szózat eléneklésével véget ért az ünnepély." (Vasárnapi Ujság, Budapest, 1902. augusztus 24. 550.p.)

A király szobra Tilgner Viktor alkotása, akkor talán a királyné szobra a szobrász jól ismert szoborpárja lehet?

 

A királyné halála után napokban az Országos Hírlap beszámol a „vidék” gyászáról, ezen híradásban a verseci elöljáróság intézkedéseiről így ír: „A Horváth Béla föispán elnöklése alatt tartott közgyülés csak a lesujtó gyászesettel foglalkozott. A temetés alatt az összes harangokkal két óra hosszat fognak harangozni és a fekete fátyollal bevont légszeszlámpákat meggyujtják. Fél évig a város összes kiadványai gyászpecséttel és gyászkerettel jelennek meg. Versecz, szeptember 14.” (Országos Napilap 1898. szeptember 15. 9.p.)

 

Az emlékfákat összeíró albumból az is kiderül, hogy mennyi fát ültettek a királyné tiszteletére, és milyen köztérelnevezések születtek a városban.

 

eo09.jpg

„Versecz thj. város közössége a verseczi erdő egy részét Erzsébet-liget-nek nevezte el s abba 12 drb szomoru fűzfát ültetett. Ezen kívül a Kelet-utczától az uj kórház felé vezető fasort, melybe 74 drb vadgesztenyefát ültetett, Erzsébet-fasor-nak -, végül a székház és Posta-utcza összeszögelésénél levő teret Erzsébet-sétánynak nevezte el.

Verseczi m.kir. állami méntelep osztály a laktanya délkeleti részén levő parkot Erzsébet királyné liget-nek nevezte el.

Verseczi gör. kel. szerb egyházmegye közigazgatási bizottsága a hitközséghez tartozó templomudvarokban emlékfák ültetését rendelte el.” (Erzsébet királyné emlékfái 1899. 107.p.)

 

 

Az eddigi anyagaim mellé a napokban sikerült új képekhez, információkhoz jutnom. Köszönet érte Letonai Zsuzsannának, Fodor Tamás könyvtárosnak és az adatközlő Dragoljub Tašlić könyvtáros-helytörténésznek:

 

eo03.jpg„1899. szeptember 10-én a királyné halálának első évfordulóján szentmisét tartottak Erzsébet emlékére. Másnap, hétfőn került sor a szoboravatásra. A szobor Blanskban készült, Tilgner alkotása került ide. Az ünnepségen Kölcsey himnuszát a "Deutsche Gesangverein" énekelte magyarul. Weifert Károly polgármester megköszönte a park társulatnak azt, hogy pénzt gyűjtöttek a szobor felállításának költségeihez.”(adatközlő: Dragoljub Tašlić)

 

eo04.jpgEgy nagyszerű képeslapot is kaptam, melyen mindkét szobor látható.

Tehát bizonyossá vált, hogy tényleg Tilgner Viktor alkotásáról van szó, melyet a blansko-i fémöntöde készített, hasonlóan a Nyirád községben ma is álló szoborhoz. Mint tudjuk, a szobrász 1896-ban elhunyt, de ezeket a szobrokat többen is megrendelték a királyné halála után. Így történt ez Versecen is 1899. szeptemberében Erzsébet, 1902-ben Ferenc József szobra került felállításra. eo05.jpgSikerült rátalálnom a fémöntöde hirdetésére, ahol adatokkal együtt látható a királyi pár szobra.

 

Egy érdekes adalék a történethez a soknemzetiségű városban:

„…a Szerbek és a Magyarok gúnyolódtak azért, mert a szobor talapzatának felirata "Erzsébet, a magyar királynő" csak németül volt, és a tábla még azon az éjszakán el is tűnt. A park társulat telegráfon rendelt még egy táblát, hasonlóan megint csak német nyelvűt. A kérdés megint az lett : ’Miért megint csak németül, ha a Magyarok is meg a Szerbek is gyűjtötték a pénzt?’ ”(adatközlő: Dragoljub Tašlić)

 

A szobor a park közepén állt, körülötte 4 szobor, a négy évszakot szimbolizálva.

 

Mára csak ezek a képeslapok, újságcikkek és visszaemlékezések maradtak meg, a szobor már nem állnak.

Remélem, hogy Versec város Erzsébet szobrának történetéről is egyre többet tudunk meg. Kutakodjunk együtt!

Németh Andrásné Farkas Gabriella

 

A mappában található képek előnézete Versec - Szerbia