Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyula

2010.09.30

KépElhelyezkedés: Gyula, Csiga kert (Magyaroroszág).  
Térkép
Szobrász: Felek Gyula
Felállítva: 1904.

 

 A szoborállítás történetéről így írt a Vasárnapi Újság:

„E R Z S É B E T KIRÁLYNÉ SZOBRA BÉKÉS-GYULÁN.
Kép A néhai királyné emlékét több szobor hirdeti az ország minden részében, a magyar nemzet benső kegyelete jeléül. E szobrok száma most ismét szaporodott. Békésmegye székhelyén, Békés-Gyulán július 24-ike óta a Göndöcsparkban ott fehérlik Erzsébet királyné mellszobra, tiszta karrarai márványból faragva. FábrySándor a megye alispánja kezdeményezte a szobor felállítását. Felek Gyula fiatal szobrászt, a megye szülöttjét bizták meg a szobor elkészítésével, a ki sikerrel teljesítette feladatát. Felek Gyula Békésmegye ösztöndíjával végezte el tanulmányait s az Erzsébet-szobor gipszmodelljét mesterének, Fadrusz Jánosnak budapesti műtermében készítette el, a ki Kallós Ede szobrászművészszel együtt már a modell készítésnél dicsérettel nyilatkozott az ifjú művész tehetségéről. A királynénak ifjú korából ismert képét faragta ki Felek is. A szobor-avatást Békésmegye közgyűlése nyitotta meg. A várost lobogók díszítették és a gyűlésre a megye távoli vidékéről is összegyűltek. Lukács György főispán mondott itt mély hatású beszédet Erzsébet királynéról, többi közt így szólva:
•Kossuthban a magyar nemzeti önállóság és függetlenség eszméjének személyesítőjét tiszteli a magyar, Erzsébet királyné kultuszában pedig a magyarral veleszületett dinasztikus érzés nyilvánul határozott és megható formában. Erős, nagy, önálló magyar birodalom, — ez minden magyar érzés eszménye. A nemzettel egybeforrott dinasztia, —ez a másik kiolthatatlan vágyódása a magyar közjogi gondolkozásnak. És mert az önálló, erős, független nagy Magyarország iránt táplált nemzeti hő vágy legpregnánsabb megtestesítőjét Kossuth Lajosban látja a nemzet, és mert Erzsébet királyné egész élete eszménye annak az állapotnak, melyben a nemzettel lélekben egybeforr annak dinasztiája : ez magyarázza a Kossuth-kultusz páratlan hatalmasságát és ez magyarázza a rajongó szeretetet az elhunyt királyné iránt. Ezért siet minden város legszebb ékességének szerezni meg a szép királyné szobrát, mintha szobrával együtt elröppent lelkének egy darabját is magához lánczolná, magának foglalná le mindörökre ! Nem ismeri a magyar lelket, a ki a két kultuszt ellentéteseknek képzeli azért, mert az egyik a független Magyarország, a másik a dinasztikus hűség apotheosisa. Mindnyájunk lelkében élő hit gyanánt lobog a minden ízében önálló, korlát nélkül független Magyarország ideálja, a Kossuth-kultusz előtt tehát azok is hazafias tisztelettel hajolnak meg, a kiknek politikai meggyőződése szerint egy velünk szomszédos, az érdekek közössége és a történelem rendelése szerint velünk kapcsolatba jutott másik állammal való szoros szövetség közvetítésével kell megvalósítani a nagy czélt, melyhez átmenet nélkül fognunk, magának a czélnak veszélyeztetését jelentené. Viszont az Erzsébet királyné kultuszának azok is égő oltárt emelnek lelkök bensejében, a kik a legszélsőbb értelemben vett függetlenség haladéktalan megvalósítását követelik.*
Kép A főispán beszédét a közgyűlés jegyzőkönyvbe igtatta. Majd isteni tiszteletre ment a gyülekezet, a honnan zászlók alatt vonultak a Göndöcskertbe a fenyők árnyában fölállított szoborhoz. Az Erkel-dalkör énekével kezdődött a szép ünnep, majd Szentmiklósi József hírlapíró szavalta el alkalmi versét Dr. Fábry Sándor alispán lelkesítő beszéde fejezte be az avatást. Beszéde közben lehullt a lepel és láthatóvá lett a magas talapzatra helyezett mellszobor. Dutkay Béla polgármester átvette a szobrot és Karaszy Ödön elszavalta Székely Sándor «Erzsébet» czímű versét. Az ünnepet a dalárok kara zárta be.”
 

Forrás: Vasárnapi Újság 31.sz. 528.p.

Kép

A szobor hányatott sorsáról keveset tudok, de képek tanuskodnak róla, hogy nem volt háborítatlanul ez az Erzsébet emlék sem. 

A szoborlap.hu-n talált fotón a leírás alapján "1970-ben a vár közelében egy nyilvános illemhely mögött méltatlan körülmények között" láthatjuk a szobrot

 

 

KépEz a fotó pedig 1985-ben készült

Most újra látható, de kisebb posztamensen.

Ha valaki további információt ismer a szobor sorsáról, kérem ossza meg velem!

 

Kérésemre,kérdésemre már meg is érkezett a válasz, ezúton is köszönöm!!!

Egy újságcikkben további érdekes részleteket olvashatunk:

"A királynő szobra

A történet 1898-ban kezdődött: Gyula városa 4000 koronát gyűjtött a budapesti Erzsébet-emlékműhöz, amit azzal kaptak vissza, hogy a pénzre már nincs szükség. Így született meg a gondolat, hogy Gyulán állítsanak Erzsébet-szobrot. Megbízták a kor egyik jeles szobrászát, a Gyulán született és ma már alig ismert Felek Gyulát: készítsen életnagyságú mellszobrot Erzsébet királynéról. A carrarai márványból faragott szobor leleplezési ünnepsége 1904. július 24-én volt az akkori Göndöcs kert köröndjén.A szobor később új helyre, a Maróti (ma Groza) parkba került, majd elsodorta a második világháború.
Dr.Dankó Imre, a hatvanas évek neves múzeumigazgatója talált rá a szoborra a városi szeszfőzde cefréshordói között, és onnan vitette be a múzeum kertjébe, ahol két évtizedig senki sem háborgatta. Három évvel ezelőtt dr. Czeglédi Imre, a gyulai múzeum jelenlegi igazgatója és mások kezdeményezték, hogy Felek Gyula szobrász élete főművét újra fel kell állítani. Adományokból és más közpénzekből restaurálták az alig sérült szobrot, megtalálták alapzatának darabjait is, és némi huzavona után a napokban újra felállították immáron harmadik helyén, a kastélypark Csigakertjében, hatalmas fák kellemes környezetében.
Az Erzsébet szobor újra a közé lett, és Gyulavárosának jelentős látnivalója.”
A cikk Sass Ervin tollából a Magyar Ifjúságban jelent meg 1988. július 29-én

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete Gyula