Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Erzsébet királyné emlékmúzeum története, szobrai

2011.03.19

Az Erzsébet királyné emlékmúzeum történetének megismeréséhez több forráshoz is fordulhatunk. A korabeli sajtó, a több kiadást megért múzeumi ismertető mellett mai „kerek” tanulmányokat is találunk. Ezek között válogattunk. Forrásközlések után Vér Eszter Virág kiváló munkájából idézünk, majd Révész Emese művészettörténész cikkét olvashatjuk (teljes egészében, a szerző engedélyével).Majd F. Dózsa Katalin: Erzsébet királyné ereklyéinek története című tanulmányából idézzük egy szemtanú, Kornis Mária grófnő (Mária Valéria főhercegnő udvarhölgye) levelét, melyet Ferenczy Idának írt az emlékmúzeum látogatása kapcsán. Végezetül sorra vesszük honlapunk profiljának megfelelően a múzeumban kiállított szobrokat is.

A korabeli sajtóban többek között a Vasárnapi Újság cikkét olvashatjuk:

 "AZ ERZSÉBET KIRÁLYNÉ EMLÉKMÚZEUM. 
 Általános örömet keltett a hivatalos lapban Szent Erzsébet napját megelőzőleg megjelent királyi kézirat, a mely a magyar miniszterelnökhöz intézve s megemlékezve boldogult Erzsébet királynénknak Magyarország iránt mindenkor tanúsított nagy szeretetéről, a boldogult királyné emléktárgyait a nemzetnek ajándékozza, leltárszerüleg a Magyar Nemzeti Múzeumba rendeli bekebeleztetni s befogadásukra a budai királyi várlakban a szükséges helyiségeket berendeztetni kívánja. Éhez az alapítványhoz járultak a Gizella bajor királyi herczegné és Mária Valéria főherczegné által már korábban ajándékozott s eddig a Nemzeti Múzeumban őrzött, valamint általuk most átadott, úgyszintén a Ferenczy Ida felolvasó hölgy s gróf Festetics Mária és gróf Sztáray Irma udvarhölgyek által adott emléktárgyak, a melyek összesen két termet töltenek meg. Itt adjuk az Erzsébet királyné emlékmúzeum néhány képét, nevezetesen első sorban a király által ajándékozott írószobáját, a melynek egész bútorzatát híven úgy, a hogy a királyné használta itt Budán, átvitték a múzeumba. Itt látjuk Íróasztalát teljesen felszerelve, amott a nyugágyat, a melyet a vasúton használt, a midőn Budára jött, hogy itt adjon életet Mária Valéria főherczegnőnek. Ebben a teremben találjuk könyvtárának Mária Valéria főherczegnő által ide áttett több mint kétszáz magyar kötetét, legjobb iróink történelmi és szépirodalmi műveit, — a pamlag felett a hires gödöllői falkavadász társaságnak, ugyanezen társaság által a királynénak felajánlott képét, csupa arczkép, a középen Ő Felségeikkel, amott pedig Benczúr Mályvák között czimű ismert képének eredetijét, a melylyel királyunk kedveskedett felséges nejének.

Erzsébet királyné életének különféle fázisaira legjellemzőbbek azonban azok az emléktárgyak — legtöbbjük Ferenczy Ida ajándéka — a melyek az u. n. múzeumi teremben összegyűjtve nyertek kiállítást; itt először is életnagyságú szobrának mása ötlik szemünkbe, lénye egész megragadó bájával, alakjának mondhatni leányos karcsúságával. Ennek a szobornak fehér márvány eredetijét báró Nopcsa Ferencz, gróf Festetics Mária és Ferenczy Ida a budapesti Erzsébet Örökimádás temploma számára készíttették. A falakon függő kevés híján 100 arczkép a királynét menyasszony korától kezdve, majd mint tündéri szép ifjú anyát, magyar királynévá történt koronáztatásakor viselt díszruhájában, mint híres amazont lován vágtatva, majd mint gyászoló anyát, végül egy kis fénykép — a melyet pár nappal gyászos halála előtt amateur kapott le — Genfben az utczán sétálva örökíti meg.
Az emlékek néhánya ő Felségeik 1857. évi első magyarországi körútjára, két aquarel 1866. évi januárban Ő Felségeik fényes bevonulását Budán örökíti meg, néhány tárgy az 1866. évi porosz háború idejére emlékeztet, vízfestmény a koronázást, egy nagyított amateur-fénykép pedig a királynét tünteti fel, a midőn 1897 őszén Budapestet életében utoljára hagyja el.
budapest----erzs_bet-kir_lyn_-eml_km_zeum-04.jpgA koronázás dicsőséges napjaira emlékeztet amaz ezüst szekrényke is, a melyet Ő Felsége a bécsi cs. kir. kincstárból küldött le s a melyben az országos küldöttség a királynénak az 50,000 darab arany koronázási aranyat átadta. A koronázási ajándékot tudvalevőleg a király is, a királyné is az 1848/9-diki honvédsegélyző alapra adták.
Egy szekrényben látjuk ezer apró használati tárgyát, a másikban lovagló szereit s mellette kedvencz lovai képeit azon időkből, a midőn fia korai halála anyai szivét még nem törte meg.
Ezután a tragikus eset után már többé nem tette le a gyászt; fekete volt az a magyar díszöltözete is, — Gizella bajor kir. herczegné és Mária Valéria főherczegné ajándéka — a melyben itten utolsó hivatalos szereplésekor, a millennium alkalmával a magyar törvényhozás hódolatát fogadta a király oldalán, könnyekre fakadva Szilágyi Dezső remek szónoklatán. budapest----erzs_bet-kir_lyn_-eml_km_zeum-06.jpgEgy kis üveges szekrény foglalja magában az emlékek legszomorúbbjait; az 1898 szeptember 10-iki gyásznap emlékeit. Sztáray Irma grófnő udvarhölgy ajánlotta fel a múzeumnak azt a kis fekete selyem kabátkát, a melyen még ott van a legnemesebb szivet átjárt gyilkos tőr hasítása, — és egy kis fekete kalapot, a melyet királynénk meggyilkoltatásakor hordott; — a szárított rózsák is ebben a szekrényben Genfből a királyné koporsójáról valók.
Az orgyilkos keze nemcsak felejthetetlen királynénktól fosztott meg, mert benne a magyarság igaz pártfogóját, őszinte barátját, érdekeinek szószólóját is gyászolja, — írott emlékei, saját kezeírása tanúskodnak irántunk táplált érzelmeiről legigazabban. Az, a ki fáradságot nem ismert a magyar nyelv megtanulásában mint ő, a ki oly kéréssel levelez báró Eötvös Józseffel, hogy ez javítsa ki íráshibáit, hogy ez úton is tökéletesbíthesse magát a magyar nyelvben, a ki a II. Vilmos császár itteni híres „moriamur pro rege nostro” toasztja hallatára azzal felel, hogy ilyen nyilatkozat mily jól esik egy magyarul érző szívnek, — annak velünk együtt érzésében nem kételkedhetnénk még akkor sem, ha nem tudnók, mily nagy szerep jutott neki a kiegyezési tárgyalások idején, midőn a vezérlőférfiakkal sűrűn érintkezett s mily döntő befolyást gyakorolt a kiegyezés sikerére.
Erre czéloz báró Eötvös József is az emlékmúzeumban kiállított 1867 nov. 25-én kelt levelében, a midőn a királynénak irja, hogy «a komoly veszélyek már mögöttünk fekszenek.» Azok abban a pillanatban szűntek meg, midőn a magyar király s a magyar nemzet érdekeik teljes ugyanazonosságát belátták és az Isten meg fogja áldani azt, ki által ez végbement."
 Forrás: Vasárnapi Újság 1907. 48.sz. 957.p.

02.jpgKönyv alakban jelent meg a múzeum ismertetője. A több kiadást is megért kiadvány Szalay Imre, a Nemzeti Múzeum akkori igazgatójának munkája.

A könyv digitálisan nem elérhető, antikváriumban is ritka.
(Személy szerint én is szeretnék hozzájutni)
A könyv első részében, a múzeum létrehozásának körülményeit közli a szerző, majd az egyes termek bemutatása következik, felsorolva az emléktárgyakat.
 
„AZ ERZSÉBET KIRÁLYNÉ EMLÉKMÚZEUM ALAPÍTÁSA
 
Az „Erzsébet királyné emlékmúzeum” létesítése ügyében Ő császári és apostoli királyi Felsége a magyar királyi miniszterelnökhöz a következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott intézni:
 
„Kedves dr. Wekerle!
Az a kegyelet, a melylyel hű magyar nemzetem megdicsőült királynéja, Istenben boldogult Nőm emlékezetét őrzi s a melynek sokszorosan szeretetteljes módon kifejezést adott, arra indít, hogy az özvegy gróf Andrássy Aladárné Wenckheim Leontin bárónő, őrgróf Pallavicini Edéné Mailáth Adél grófnő, gróf Batthyány Lajosné Andrássy Ilona grófnő és Ferenczy Ida asszony, a megboldogult királyné Ő Felsége felolvasónőjéből álló bizottság kérelmét teljesítve, mindazokat a tárgyakat, a melyek a királyné használatában állottak és birtokomban, vagy családom birtokában vannak, egyesítsem és átadjam hű magyar nemzetemnek Erzsébet királyné örök emlékezetére, ki a nemzethez annyi szeretettel viseltetett.
Ezen tárgyak, mint a magyar nemzet tulajdona, ˝Erzsébet királyné emlékmúzeuma˝ czimen a Magyar Nemzeti Múzeum leltárának részét képezendik és a leányaim, Gizella bajor királyi herczegnő és Mária Valéria főherczegnő által a Nemzeti Múzeumnak már korábban adományozott tárgyakkal egyesítve, megtekintés végett a közönségnek hozzáférhetővé teendők és a mindenkori vallás-és közoktatásügyi miniszter igazgatása alá helyezendők.
Az ˝Erzsébet királyné emlékmúzeuma˝ elhelyezésére budapesti várpalotám meghatározott helyiségeit szentelem s egyúttal elrendelem, hogy ezen múzeum kezelési költségeinek fedezésére évente bizonyos összeget udvartartásom költségeinek terhére a Magyar Nemzeti Múzeumnak kiutaltassék, az ezen összegből netán fenmaradó fölöslegből pedig a múzeum czéljaira szolgáló alap létesíttessék.
A magyarországi udvarnagy feladata leend, hogy az ˝Erzsébet királyné emlékmúzeuma˝ helyiségeinek karban tartásáról gondoskodjék, a vallás-és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg a javadalmazás czélszerű felhasználására ügyeljen s a múzeum látogatási rendjét szabályozza.
Azon számos tárgy, melyet Ferenczy Ida asszony megdicsőült Úrnője iránti kegyeletes megemlékezésül ezen czélra felajánlott, a múzeumba felveendő; szintúgy felveendők a jövőben is azon felajánlandó tárgyak, melyek Istenben nyugvó Nőmhöz valamely vonatkozásban állottak és melyeket a vallás-és közoktatásügyi miniszter az átvételre alkalmasaknak talál.
Azon belső tiszteletért és hű ragaszkodásért, a melyet a fent nevezett hölgyek dicsőült Nőm iránt tanusítanak, a buzgó honszeretetért, melylyel a megboldogult királyné emlékét az országban ápolják, valamint gondosságukért és fáradozásukért, melylyel a királynétól származó tárgyakat összegyűjtötték és a múzeum alapját megvetették, ezen hölgyeknek köszönetemet és elismerésemet fejezem ki. Felhivom Önt, hogy erről a nevezett hölgyeket értesítse és a jelen elhatározásom foganatosítására szükséges teendők iránt második főudvarmesteremmel egyetértőleg, kit e tárgyban egyidejűleg utasítottam, intézkedjék.
Kelt Bécsben, 1907. évi november hó 14-én.
Ferencz József s. k."
Az eme legfelsőbb kézirattal létesített „Erzsébet királyné emlékmúzeum” keletkezését illetőleg álljanak itt a következő adatok:
Az 1898-ik év deczember hó 1-én 83664.sz. alatt kelt leiratával, dr. Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter értesítette a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatóságát, hogy Gizella bajor királyi herczegnő és Mária Valéria főherczegnő megdicsőült anyjuk, Erzsébet császárné és királynénk emléktárgyainak egy részét a magyar nemzetnek ajándékozták. Nyomban utána a budai királyi várkapitányság 45 tárgyat –jórészt a megboldogult királynéhoz intézett feliratokat- a Nemzeti Múzeum igazgatóságának adott át; 1899 május 31-én pedig Ferenczy Ida asszony, csillagkeresztes hölgy, a brünni „Maria Schul” nemes hölgyalapítvány tiszteletbeli tagja, Erzsébet királyné felolvasóhölgye, ugyancsak mint ő Fenségeik ajándékát, meghozta azt a fekete díszmagyar-ruhát, amelyet a dicső emlékű királyné itteni utolsó hivatalos megjelenése alkalmával viselt, a mikor a magyar törvényhozás mindkét háza az 1896-iki millenniumi év junius hó 8-án a budai királyi várlakban Ő Felségeiknek hódolatát bemutatta. Ezt a díszruhát Ferenczy Ida asszony dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter, Szalay Imre nemzeti múzeumi igazgató és dr. Hampel József, az érem- és régiségtár vezetőjének közbejöttével a Nemzeti Múzeumnak átadta, hol az, az előbb említett tárgyakkal együtt 1907. évi október 21-ig a régiségtárban őriztetett és közszemlére volt kiállítva.
1907 évi márczius hó 11-én főrangú hölgybizottság járult Bécsben ő Felsége elé, akihez azzal a kérelemmel fordult, engedne át a megboldogult királyné lakosztályából bútorokat s emléktárgyakat a magyar nemzetnek elidegeníthetetlen örök tulajdonúl, hogy azokból, kiegészítve a Nemzeti Múzeumban már letéteményezett tárgyakkal, a budai királyi várlakban Erzsébet királyné emlékmúzeum legyen létesíthető és közszemlére bocsátható.
A hölgybizottság tagjai voltak: özv. gróf Andrássy Aladárné Wenckheim Leontin bárónő vezetése alatt: őrgróf Pallavicini Edéné Mailáth Adél grófnő és gróf Batthyány Lajosné Andrássy Ilona grófnő. A hölgybizottság kérelmét Pallavicini Edéné tolmácsolta, mint a kitől a múzeum létesítésének eszméje kiindult; a király örömmel beleegyezett a hölgybizottság kegyeletes kérésének teljesítésébe s megbizta Ferenczy Ida asszonyt, mint a ki legjobban ismeri a királyné használati tárgyait, azoknak kiválasztásával és a múzeum felállítása iránti javaslattétellel, egyszersmind pedig gróf Apponyi Albert vallás- és közokt. miniszterrel szemben abbeli kivánságának adott kifejezést, hogy a Nemzeti Múzeumban elhelyezett emléktárgyak is a létesítendő múzeumba kebeleztessenek be.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ennek folytán 1907. évi május hó 4-én 39142. szám alatt leiratot intézett Szalay Imre nemzeti múzeumi igazgatóhoz, akit, hivatkozva Ő Felsége legmagasabb óhajtására, felhatalmazott, hogy a Múzeumban őrzött Erzsébet-királyné-emléktárgyakat annak idején a budai királyi várlakban létesítendő emlékmúzeumnak adja át.
A király magasztos példáján indulva, -ki a bécsi cs.kir.udvari kincstárból azt az ezüst ládácskát is leküldötte, melyben az országos küldöttség 1867-ben a koronázási ajándékot a királynénak átnyújtotta, -Mária Valéria főherczegasszony a megdicsőült királyné kézi könyvtárának magyar könyveit, továbbá Gizella bajor királyi herczegnével együtt többrendbeli egyéb értékes emléktárgyat, Ferenczy Ida asszony a királynénak közel 100 különféle arczképét és szobrát, nagyszámú kéziratát, számos reá vonatkozó nyomtatványt s mindennemű emléktárgyat ajánlottak fel, mely utóbbiak értéke azoknak a királyné által közvetlen és folyton történt használatában rejlik. Ezekhez járul Sztáray Irma grófnő udvarhölgy kegyeletes ajándékából amaz öltözék is, a melyet az orgyilkos tőr Genfben 1898. évi szeptember hó 10-én átjárt s a legnemesebb szív vére kiváló nemzeti tárgyává avatott. Festetics Mária grófnő udvarhölgy Ferenczy Idával egyetemben a királyné életnagyságú szobrának gipszöntvényével és többen mások értékes ajándékokkal gazdagították a gyűjteményt.
Ilyenképen az emlékmúzeum létesítésére szükséges anyag összegyűlvén, Ferenczy Ida asszony ama tervezete, hogy az emlékmúzeum álljon: a megboldogult királyné egykori dolgozószobájának teljes berendezésével felszerelt egy szobából és egy nagyobb múzeumi teremből, a melyben a többi emlékek nyerjenek felállítást, Ő császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb helyeslésével találkozott és e czélra a budai várlaknak a szent koron közvetlen szomszédságában lévő helyiségek szemeltettek ki. Ezeknek adaptálása s a múzeumi terem gyűjteményes szekrényeinek elkészítése Hauszmann Alajos udvari tanácsos, műegyetemi tanár, a királyi várlak építészeti tervei szerint és vezetése mellett foganatosíttattak. Az egyik teremben 1907 október 15-től 20-áig Ferenczy Ida személyes felügyelete alatt és utasításai szerint a királyné egykori dolgozószobájának bútorai híven a volt beosztás szerint állíttattak fel. A Nemzeti Múzeumban őrzött tárgyak törzskönyvszerű lajstromozása. Eme munkálatokat Ferenczy Ida asszonynyal együtt őrgróf Pallavicini Edéné, gróf Batthyány Lajosné, Haiszmann Alajos műegyetemi tanár és e sorok írója végezték.
Addig, a míg az emlékmúzeum szervezeti alapon életbelép, az összes tárgyak, a cs. és kir. főudvarmesteri meghatalmazott, Szegedy-Maszák Aladár kormánytanácsos, a m. kir. udvarnagyi hivatal vezetőjének ideiglenes gondozására bizattak.
Az emlékmúzeum összes tárgyait, immár nemzeti tulajdont, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. kormány képviseletében folyó 1907. évi november hó 30-án s illetőleg deczember hó 12-ikén a Magyar Nemzeti Múzeum számára mint ezen intézet igazgatója átvette e sorok írója, s az átadási és átvételi okmányt gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi magyar királyi miniszter 1907. évi deczember hó 22-én jóváhagyási záradékkal látta el.
Kegyes érzésünk ápolására s az emléktárgyak jelentőségének magyarázata czéljából azoknak leirásához néhány nevezetesebb történelmi visszaemlékezést fűztünk.
Az Erzsébet királyné Emlékmúzeum 1908. évi január hó 15-én nyílt meg, az anyai legmélyebb fájdalom töviskoszorúját viselt koronás fő pedig letekintett nemzetére, a midőn ez, jóságos királya kezéből mély megindulással vette az Ő emlékének szentelt eme kegyeletes alapítványt!
Meghatva és bánatos szívvel szemléljük felejthetetlen Nagyasszonyunk emléktárgyait, látogatóink pedig vigyék magukkal a változatlan kegyelet és hazafiui hálaérzet kiolthatatlan emlékét az iránt, a ki Királyunk magasztos szavai szerint is <<a nemzethez annyi szeretettel viseltetett>>.”
Forrás: Szalay Imre: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum. Bp., Stephaneum, 1911. 5-16.p.

Budapesti Negyed Erzsébet királyné emlékezethelyeivel foglalkozó tanulmány-kötetében Vér Eszter Virág is szentel egy egész fejezetet a múzeum történetének.
Bevezető idézete találóan fogalmaz:

 "Az emberek őszintébben élnek választott
tárgyaikban, mint cselekedeteikben."
(Márai Sándor)

Részletek:

„A múzeumoknak a 19. század második felében meginduló szakosodási folyamatába illeszkedik az emlékmúzeumok megjelenése. A kultuszhelyek között sajátságos helyet foglal el a királyné emlékmúzeuma, mely szakrális teret hozva létre a kultusz éltetéséhez, ereklyetárgyaival és a helyszín megválasztásával a látogatónak a királyné szellemiségével való közvetlen és erőteljes közelség érzését nyújthatta.”(…)
„Az ereklyetárgyak fontosságát a magyar nemzet királynét övező kultusza szempontjából Wlassics Gyula a főhercegnőknek irt köszönő levelében fogalmazta meg: ’Ama határtalan szereteten és tiszteleten kivül, a melylyel a magyar haza minden fia a dicsőült Nagy Királyasszony emléke iránt viseltetik, kétszeresen becsessé teszi szemünkben a drága erekjéket az, hogy ajándékozásuk Császári és Királyi Fenséged fenkölt lelkének a magyar haza iránt tanusított igazán érzett szeretetét juttatja kifejezésre.’”(…)

„A múzeum alapítólevelének Ferenc József 1907. november 14-én a magyar miniszterelnökhöz, Wekerle Sándorhoz intézett leirata tekinthető, melyben lerakta a múzeum szervezeti alapjait. Működését a Nemzeti Múzeum részeként határozta meg, felügyeletét a vallás- és közoktatásügyi miniszter igazgatása alá helyezve.”(…)
„1908. január 15-én nyílt meg az Emlékmúzeum, melynek célját Szalay Imre így fogalmazta meg: "látogatóink pedig vigyék magukkal a változatlan kegyelet és hazafiui hálaérzet kiolthatatlan emlékét az iránt, a ki Királyunk magasztos szavai szerint is »a nemzethez annyi szeretettel viseltetett«."
A múzeum megnyitásának jelentőségét jelezte, hogy a délelőtti megnyitóünnepélyre a Habsburg család több tagja,illetve miniszterek jelenlétében került sor. Apponyi Albert üdvözlő szavai után Kontler apátplébános felszentelte a múzeumot, melyet Szalay Imre mutatott be a megjelenteknek.A nagyközönséget délután 3 órakor engedték be. A nagy érdeklődést mutatja, hogy másfél óra alatt közel hatszázan tekintették meg a díjtalanul látogatható kiállítást. A múzeumi rendre felügyelő személyzetet két múzeumi szolga, egy lakáj és a kirendelt koronaőrök alkották.”(…) 
„A korszak muzeológiai gyakorlatának megfelelően tartalmi zsúfoltság és teljességre törekvés jellemzi az emlékmúzeum kiállítását, melynek fő rendezési elve az intézmény nevében is megfogalmazódott: Erzsébetet magyar királynéi mivoltában jeleníti meg, kiemelt hangsúlyt helyezve a magyarok és a királyné különleges kapcsolatának bemutatására. A tárgyszimbolikával jelenítette meg magyar mítoszának alkotóelemeit, és eredeti tárgyainak megfelelő válogatásával a valóság illúzióját keltette.” (…) 
„Az Emlékmúzeum a "nemzeti zarándokhely" szerepét tölthette be a királyné kultuszában, lévén már az első hónapban nagyon magas volt a látogatottsága: 21 600-an keresték fel, az év végéig több mint 100 ezren tekintették meg a királyné ereklyéit. A kiállítás iránti kezdeti lelkesedés a következő évben jelentősen visszaesett (61 213), majd 1911-től ismét növekedésnek indult a látogatószám. Katalógusát a nagy érdeklődésre számítva a külföldiek körében is magyar, német, francia és angol nyelven adták ki. Az emlékhely egészen a második világháború végéig fogadta a látogatókat, ám 1945-ben, Budapest ostroma során súlyos károkat szenvedett, így az anyag jelentős része megsemmisült. Megmaradt darabjait visszaszállították a Magyar Nemzeti Múzeumba.
Az Emlékmúzeum kiállítása a tárgyak megfelelő kiválasztásával és elrendezésével, az Erzsébet magyarországi kultuszának szempontjából legfontosabbnak tartott mozzanatok kiragadásával jelentős mértékben járult hozzá a királyné személyéhez kapcsolódó toposzok igazolásához, kultuszának éltetéséhez és a sugallt történelemkép kialakításához. Továbbá speciális szerepe volt emlékezethelyei között, mivel a múzeum alapfunkciójából adódóan a királynéhoz kötődő ereklyetisztelet nyilvános színteréül szolgált.”

 
A teljes fejezet itt olvasható:
 
 
Szintén ebben a kétkötetes munkában olvashatunk még a szöveggyűjtemény részeként, a királynéhoz kapcsolódó JOGSZABÁLYOK ÉS SZABÁLYZATOK között, az emlékmúzeumhoz kapcsolódó részt:
 
"A Magyar Nemzeti Múzeum szervezete és szolgálati szabályzata
Részletek
77.§.
Az Ő császári és apostoli királyi Felségének Bécsben, 1907. évi november hó 14-én kelt legfelsőbb elhatározásával létesített »Erzsébet Királyné Emlékmúzeum« a budai királyi várpalotának e czélra rendelt termeiben helyeztetett el.
Anyagát a megdicsőült Erzsébet királynénk használatában állott tárgyak képezik, a melyek részint Ő császári és apostoli királyi Felsége és a felséges királyi család, részint magánosok ajándékából, részint vétel útján kerültek és illetőleg fognak még kerülni a gyüjteménybe.
Az Emlékmúzeum anyagát képezik a továbbá mindama nyomtatványok és irott művek, képek és rajzok, a melyek boldogult királynénk személyére, életére és emlékére vonatkoznak. Ez utóbbi irodalmi csoport az emlékmúzeum külön csoportját lesz hivatva képezni, a melyben előleges engedély mellett irodalmi munkák is lesznek végezhetők.
78. §.
Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum összes tárgyai, mint a magyar nemzet elidegeníthetetlen örök tulajdona a Magyar Nemzeti Múzeum leltári anyagát képezik s mint ilyenek a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister igazgatása és illetőleg a Magyar Nemzeti Múzeum mindenkori igazgatójának közvetlen gondozása alatt állanak, kezelésüket és gyarapításukat illetőleg a 81. és 82. §§-okban fölsorolt határozatok kivételével reájuk is a Magyar Nemzeti Múzeum szervezeti szabályzata bir érvénnyel.
79.§.
Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum, mint a királyi várpalotában elhelyezett gyüjtemény helységeinek építkezési szempontjából való jókarban tartásáról Ő császári és királyi Felsége magyarországi udvarnagyi hivatala gondoskodik.
80.§.
Az Ő császári és apostoli királyi Felsége által a legfelsőbb udvartartás terhére legkegyelmesebben engedélyezett ötezer korona évi föntartási költségeket a budai királyi várkapitányság a budapesti IX. ker. m. kir. állampénztárnál a vallás- és közoktatásügyi tárcza nemzeti múzeumi javadalmában rendes bevételként vétetik föl és elszámolás kötelezettsége mellett a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának adatik ki.
Az összes elszámolásokat és a költségvetést a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, Ő Felsége magyarországi udvarnagyához terjeszti föl, ki azokat megvizsgálván esetleges megjegyzéseivel a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerhez teszi át.
A javadalom föl nem használt részéből Ő Felsége legmagasabb elhatározása értelmében e múzeum czéljait szolgáló alap létesíttetik, a mely a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek, mint a közalapítványi alapok kezelőjének felügyelete alá rendeltetik.
81.§.
A gyüjteménytárgyak vételénél fősúly fektetendő hiteles voltukra. Azokat, ha hitelességükről kellő meggyőződést szerzett, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója háromszáz korona értékig saját felelősségére vásárolja. A háromszáz korona értéket meghaladó vásárlásoknál Ő Felsége magyarországi udvarnagyának előzetes hozzájárulását kéri ki; nézeteltérés esetén a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister dönt.
82.§.
Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum nyitási órái a királyi várpalota látogatási óráival megegyeznek, de úgy, hogy a Múzeum mindenkor egy fél órával hosszabb ideig tartatik nyitva, mint a várpalota és pedig hétköznapokon:
nyáron reggel 9-½1 óráig és délután 3- ½6-ig.
télen         "     9-½1     "     "     "      3-4-ig.
Vasárnapon és ünnepen délután zárva.
Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeuma
a, a mondott órákban külön is látogatható;
b, belépti és vezetői díj nem fizettetik;
c, olyankor, a mikor a királyi várpalota termeit a nagyközönség nem látogathatja, az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum is zárva tartatik.
Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum déli és esti zárása után annak kulcsait a szolga a királyi várkapitányságnál köteles átadni s nyitáskor mindig onnét elhozni.
83.§.
Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum szolgáját, mint magyar nemzeti múzeumi szolgát a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának javaslatára a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister nevezi ki.
Ennek értelmében az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumba kirendelt szolga a Magyar Nemzeti Múzeum szolgáinak állományába tartozik, illetményeit az állampénztárból húzza, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának fegyelmi hatósága alá tartozik és a magyar nemzeti múzeumi szolgaszemélyzet egyenruháját viseli.
A fölvigyázónőt és a teremőrt a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója napidíjjal alkalmazza, ugyancsak ő gondoskodik a padlótisztításról, fűtésről és egyéb házi szükségletek ellátásáról.
84.§.
Házi fegyelem szempontjából a királyi várpalotabeli személyzet szabályzata a mérvadó az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumhoz kirendelt magyar nemzeti múzeumi szolgára nézve is.
Ha ez ellen vét, a királyi várkapitányság arról a Magyar Nemzeti Múzeumnak szabályszerű eljárás végett jelentést tesz.
A Magyar Nemzeti Múzeum szervezete és szolgálati szabályzata. Bp., Stephaneum, 1909. 30-32. old.
A teljes fejezet itt olvasható:
 
 
Kornis Mária grófnő (Mária Valéria főhercegnő udvarhölgye) levele Ferenczy Idának
 
 
"… Képzeld csak, tegnap olyan szerencsésvoltam, hogy Etelka (Pallaviciné őrgrófné) mutatta nekem az Erzsébet múzeumot, mely természetesen nem lepett meg, mert .a tárgyakat a valóságban és az illusztrált katalógus által már ösmertem. Annál inkább elérzékenyített és főleg azon érzés és gondolat kerekedett felül, hogy: ennyi maradt azon nagy, dicső, jó és magasztos, szellemes Királyné után, aki egy egész világot meg tudott volna hódítani és, akinek mi magyarok mindent köszönhetünk!
Engem persze semmi sem érdekelt annyira, mint azon szekrény a keze írásával! És miket írt ő maga a magyarokhoz való vonzalmáról! - Ha elgondolom, hogy ez mind a jövő generációval elveszette volna értékét, ha magántulajdonban marad, akkor látja az ember csak át, minő érdem volt ezeket megmenteni..."
 
Sajnos a jövő generáció számára nem sikerült mindent megmenteni.
 
Forrás: F. Dózsa Katalin: Erzsébet királyné ereklyéinek története. In: Erzsébet, a magyarok királynéja. (Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban 1992. május 18-1993. január 15.) Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 1992. 28. p.
 
Egy másik érdekes olvasmány Révész Emese művészettörténész cikke, amely a Pannon Tükör 2008. 2. számában jelent meg Távol Bécstől, közel Budapesthez – Erzsébet királyné elfeledett emlékmúzeuma címmel.
A teljes tanulmány a szerző engedélyével ITT olvasható.
 
A múzeum története után térjünk ki honlapunk profiljának megfelelően a múzeumban kiállított szobrokra is.
Szalay Imre könyvében olvashatjuk:
budapest----erzs_bet-kir_lyn_-eml_km_zeum-8.jpg„A múzeumterembe lépve jobbra, az északi fal előtt
1. Erzsébet királyné életnagyságú szobrának gipszöntvénye. (Festetics Mária grófnő és Ferenczy Ida ajándéka. )
"A szobornak Klotz budapest----erzs_bet-kir_lyn_-eml_km_zeum-01.jpgHermann bécsi szobrász-tanár által fehér márványból készített eredetijét báró Nopcsa Ferencz, a királyné főudvarmestere, gróf Festetics Mária, a királyné udvarhölgye és Ferenczy Ida, a királyné felolvasóhölgye készíttették és ajánlották föl ˝örök hálájuk és legmélyebb hódolatuk˝ jeléül a budapesti Erzsébet Örökimádás-templom számára.
A szobor mögötti függönytől jobbra-balra négy vízfestmény Székely Bertalantól, mely az 1867 junius 8-iki koronázás négy főmozzanatát örökíti meg; e négy képet Pest város közönsége emlékül ajánlotta föl Erzsébet királynénak."
 
A múzeumról megjelent képeslapok között ezt a szobrot is megtaláljuk.
 
budapest----erzs_bet-kir_lyn_-eml_km_zeum-09.jpgA következő szobormásolat sem ismeretlen, hiszen eredetije ma Bécsben a Sisi Múzeumban látható, de egy másik példányáról is tudunk Bad Nauheim-ben,Walter Martin barátunk jóvoltából (de az egy másik történet lesz).
A szobor eredetijének készítője Robert Weigl.
 
Az ismertetőben ezt olvashatjuk:
„5.sz. asztal
66. Erzsébet királyné emlék. A királyné feje, lehúnyt szemmel párnán ábrázolva. Öntvény. Eredetije Weigl-től. Bécs,1902.”
 
A szobor képe a Vasárnapi Újságban is megjelent.
 
 
A harmadik másolat a salzburgi szoborról volt látható:
„7.sz. Asztal.
90. Erzsébet királyné salzburgi emlékszobrának kicsinyített mása. Öntvény. A fehér márványból készült eredetije Hellmer tanártól”
 
A 12. számú szekrény pedig telis-tele van további szobormásolatokkal, porcelánokkal:
„135. Erzsébet királyné mellszobrának kicsinyített másolata. Bronzöntvény. Eredetije Zala György szobrász műve. Öntötte a Magyar Iparművészeti Társulat.
136. Erzsébet királyné gödöllői szobrának kicsinyített másolata. Gipszöntvény. Eredetije Róna József szobrász műve. (Ferenczy Ida asszony ajándéka)
137. Erzébet királyné porczellán biscuit mellszobra. Cseh gyártmány.
138. és 139. a királyné üvegből öntött két kis mellszobra.
141. Erzsébet királyné elefántcsont mellszobra.
142. Erzsébet királyné kicsinyített mellszobra.Gipszöntvény, Klotz Herrmann szobrásztanár műve után. (Ferenczy Ida asszony ajándéka)
143. Erzsébet királyné bronz mellszobra márvány talapzaton. (Réthi Károlyné hagyatéka)
A második polczon
A bécsi császári porczellángyár biscuit szoborcsoportjai:
144. I. Ferenc József és Erzsébet királyné házasságuk első éveiből. A király steier vadászruhában, a királyné mint alpesi pásztorné (Sennerin).
145. . I. Ferenc József és Erzsébet királyné házasságuk első éveiből. A királyi pár karonfogva.
146. Erzsébet királyné lovasszobrocskája.
147. Erzsébet királyné újszülött gyermekével, Zsófia főherczegnővel, mellette Ő Felsége.
148. . I. Ferenc József és Erzsébet királyné házasságuk első éveiből. A király asztal mellett ülve, mellette a királyné utczai öltözetben. Az un. kegyelmi kérvény.”
 

Egy újabb információ:

Nagyanyámtól kaptam egy régi újságot (20 éve), egy egész évfolyam egybekötve: Nagyasszonyunk 1927-1928

Ebben találtam egy cikket Budapesti séták címmel, melyben a szerző végigkalauzol az emlékmúzeumon is. 

Az újdonság ez volt:

"A gyűjteménybe vezető, csaknem üres szobában nyert elhelyezést Erzsébet királynő legszebb szobrának, a szegedi szobornak carrarai márványból készült kicsinyített mása. Ugy e gyönyörű másolat, mint a szegedi szobor Ligeti Miklósnak sikerült műve"

 

A mappában található képek előnézete Budapest - Erzsébet királyné emlékmúzeum