Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egy eltűnt szobor nyomában Cecén

2010.10.02

 

KépElhelyezkedés: Cece, Ma orosz hősi temető áll az eredeti szobor mögötti területen (Magyarország). 
Szobrász: Zala György
Felállítva: 1903. (elpusztult) 

Térkép

 Zala György Erzsébet szobraiból többet is ismerünk már. A budapesti Döbrentei téren látható alkotásán kívül a vidéki városokban is állnak, álltak szobrai.

 

Ezek közül sajnos nem látható már a Fejér megyei Cece község Erzsébet emlékműve.

A szoboravatásról így írt a Vasárnapi Újság 1903-ban:

„ERZSÉBET KIRÁLYNÉ SZOBRA CZECZÉN.

Kép A fehérmegyei Czecze községben május 24-én avatták föl néhai Erzsébet királyné szobrát, melyet özvegy Bauer Antalné áldozatkészsége emelt s most ott áll a magyar község legszebb helyén, a Bauer-kastély lombos és virágos bejárója előtt. A szobrot Bauerné a megyének ajándékozta, mely a gondozást Czecze községére bízta. Lépcsőkön emelkedő kő háttér elé van helyezve a királyné mellszobra s felül mennyezetes ernyő hajlik a szobor fölé. A jóhatású építészeti részt faragott virág motívumok s legfelül a magyar korona díszítik. A szobor építészeti része Tőry Emil műegyetemi tanár műve s hatásosan emeli ki Zala György jeles szobrászunk szép mellszobrát, mely a királynét a koronázási időből ismert képe után ábrázolja. Ugyanazon mintára készült ez, mely Zalától a Park-klubban látható.
A leleplezésre Czecze községet zászlókkal fűzérekkel díszítették. Székesfejérvárról különvonat érkezett a főispánnal és megyei tisztviselőkkel. Budapestről is sokan elmentek. A közoktatásügyi minisztert ív. Lippich Elek osztálytanácsos képviselte. Az ünnepély isteni tisztelettel kezdődött. A szobornál Herczeg Ferencz beszélt először, majd báró Fiáth Pál főispán és Lippich Elek, kinek beszédje alatt leplezték le a szobrot. Csillag Teréz a budapesti Vígszínház művésznője szavalta el Farkas Imre alkalmi költeményét. A székesfejévári honvéd zenekar "a királyné kedvelt dalát «Lehullott a rezgő nyárfa ezüst szinű levele» játszotta. Huszár Ágost alispán átadta a szobrot a községnek és Sebestyén István biró ígéretet tett, hogy gondját viselik. A Kölcsey himnusza közben oszlott szét a közönség”
 

Forrás: Vasárnapi Újság 1903. 22.sz. 350.p.

 

Kép

 A szoboravatás beszédeit a Budapesti Negyed Erzsébet kultuszával foglalkozó számában is olvashattuk:

 

„HERCZEG FERENC beszéde a cecei szoborátadás alkalmából
(1903. május 24.)

E viruló helység és környékének derék magyar népe ma ünnepet ül, midőn fölavatni készül a szobrot, melyet e pillanatban még lepel takar. A szobor nem fog véres csatákra emlékeztetni, sem népeket eltipró győzelmekre. E szobor szimboluma lesz a legnemesebb emberi érzésnek: a szeretetnek. Annak a szeretetnek, melylyel az egész nemzet meghálálta királynéjának vonzalmát. A magyar nemzetnek lehet sok hibája, egy erénye mégis kétségtelen: nagyon tudja szeretni azokat, akik jó szivvel vannak hozzá. Éppen azért Magyarországon a legjobb kormányzati elv mindenkor a nép szeretetének elve volt. Királyaink közül is azok voltak a legnagyobbak, akik legjobban szerették a nemzetet. Czecze közönsége bebizonyitotta, hogy az egész nemzettel érez, midőn kőbe véste és érczbe öntötte a nemzetnek a nemesszivü királyné iránt érzett háláját. Álljon sokáig az emlék és legyen szimboluma e nép hazafiságának és a királyi házához való hű szeretetnek, a mely túléli a halált is.

 

KALOCSA-LIPPICH ELEK beszéde a cecei szoborátadás alkalmából
(1903. május 24.)
Istenben boldogult Erzsébetünk, a magyar nemzet nagyasszonya emlékezetének ünnepére jöttem. A jelenlétem külső formája hivatalos, de alkalmat rá nem a hivatalos loyalitás adott, hanem a szivnek legigazabb és legtisztább érzelme: a kegyelet. A kegyelet egy magasztos lénynek az emléke iránt, kinek földi utját az ideálokért való benső lángolás tette a maga szenvedéseiben szépségessé és dicsőségessé. Ideáloknak élt. S az ő angyali lelkét vezető ideálok között a legtündöklőbbek egyike volt a mi édes magyar hazánk óhajtott boldogsága.
Ez a csodálatos, szent asszony a fejedelmi élet szertartásai közt kénytelen volt befutni a földi pályát. Szertartások közt, melyek közönbösíteni szokták a köznapi lényeket az emberiség lelki czéljai iránt. De az ő lelke rendkivül isteni adományok ékességeivel vált ki mindenkor a szertartásos élet merev formái közül, s mi, akik szerető szivünk figyelmével kisértük lépteit, gondolatait és cselekedeteit, már életében ott láttuk szomoru szép homlokán a halhatatlanság égi diadémját.
A földi élet végzetességénél fogva az ő utja is véget ért. Eltünt előlünk, de itt hagyta nekünk vigaszul, reménységül az ő lelkének halhatatlanságát.
Ennek a halhatatlanságnak áldozunk ma is. Az alkotó művészek az ő Madonna-alakjának oltárt emeltek, mely ime zarándokhelyünk, s amely előtt kisértések és megprobáltatások napjaiban a jövendő nemzedékek is megfogják találni a hazaszeretetnek minden viszontagságokon győzedelmeskedő ihletét. „
Forrás: Székesfehérvár és Vidéke 1903. május 26. 3-4.p.
 

 

Kép A szobor sorsa utáni kutakodásaim során egy levéltári anyagban egy rövid utalást találtam:

Kép

„E nehézségeken nem segített, hogy 1950-ben a községi tanács elhatározta az Erzsébet királyné szobor eltávolítását, és a talapzatra Rákosi Mátyás arcképének elhelyezését

Forrás: Farkas Községtörténeti tanulmányok • Degré Alajos Cece (Hard, Menyőd) 50.p.

 

 

A szobor fellelhetőségét más is keresi, erről tanúskodik az alábbi cikk, mely további adalékokkal szolgál a szobor történetéről:

Az elveszett szobor
Kéréssel fordulok Önökhöz egy eltűnt szobor megkeresése és talán megtalálása ügyében.
A szobor Erzsébet királyné mellszobra volt. Én még láttam egészen a háborúig. A szobor Cece község főterén állott.
Ez a szobor annyira szép volt, mint akinek az emlékére készült. Ma orosz hősi temető áll az eredeti szobor mögötti területen.
Körülbelül egy évvel ezelőtt megjelent egy cikk a Cecei Kisbíróban, hogy a felavatáson, ami 1900 körül volt, még Herceg Ferenc író is jelen volt. A szobrot, úgy tudom, nem a háború tüntette el.
Előbb a mellszobor tűnt el. A talapzatot a tanácsháza udvarán egy bombatölcsér több szeméttel együtt nyelte el. Én is a tanácsnál dolgoztam 26 évig. Az akkor még élő Pordán István kisbírótól kérdeztem, hogy mi az a sok omladék. Ő azt mondta, hogy szobordarabok. Mégsem sikerült megtudnom semmit. Sok volt a hallgatás.
Egy orvos, aki nagy gyűjtő volt a községben, azt mondta, a szobor nála van. Dr. Fülöp Károlynak hívják, most Gárdonyban lakik. (Az idős orvos sajnos már meghalt. Szerk.) Meg van még egy-két idős ember, akik talán tudnak valamit segíteni. Dr. Kecskés Lajos, akinek az édesapja Cecén volt iskolaigazgató, nyugállományba ment, és Pécsre költözött, de úgy látszik, a családja cecei kötődésű maradt, ugyanis 2002-ben ifjabb dr. Kecskés Lajos gondozásában Pécsen a Bornus Nyomdában készült a Cece község első földkönyve című kiadvány. Nagy kutatás előzhette meg, mivel az 1810-es évektől indul.
Önöket kérem meg, hogy segítsenek a szobor felkutatásában. Az eredmény nekünk lenne fontos. Nem ismerem az Önök lehetőségeit, de tudom jó szándékukat.
Köszönve segítségüket búcsúzom: Kálmán Dénesné, Budapest
A levél nyomán elkezdtünk utánajárni a szobor sorsának, eddig nem sok eredménnyel. Ezúton is kérünk mindenkit, aki bármilyen hasznos részlettel tud szolgálni e szobor ügyében, az juttassa el információit szerkesztőségünkhöz.
Szerkesztőség”
Forrás: Bogárd és Vidéke 2009. 15.sz. április 9. 13.p.
 
 Ha további információt ismer valaki én is szívesen fogadom! Nagyon jó lenne, ha ez a szobor is előkerülne sok "társához" hasonlóan!
 
 
 

A mappában található képek előnézete Cece - Magyarország