Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az aradi szobor Makón

2015.11.10

12196024_488192938026936_560919799474101596_n.jpgAz Aradon 1901. szeptember 17-én délelőtt a vármegye kertjében felállított szobor Zala György műve.

A Vasárnapi Újság röviden írt az eseményről:

Erzsébet királyné mellszobra Aradon. Aradon a Zala György által készített Erzsébet királyné mellszobrát e hó 17-ikén délelőtt a megyeház kertjében egészen csöndben leleplezték. Urbán Iván főispán kegyeletes szavakkal emlékezeti meg a királynéról és a szobrot az alispán őrzésére bízta. Zala szobra bronz. Talapzata márvány.” (Vasárnapi Újság 1901.09.22. 617.o.)

Puskel Péter cikkében olvashatjuk:

Érdekessége, hogy nem helyi megrendelésre készült, hanem a vármegye 3000 koronáért megvásárolta Zalától egy pesti képzőművészeti kiállításon. Steiner József aradi építőmérnök tervei alapján Seidner Miklós, a kapriorai márványbánya tulajdonosa készítette el az érdekes obeliszk jellegű megoldást A szoborhoz három sárga márványlépcső vezetett fel egy félkör alakú platóra. Ennek közepén sárga márványból készült az obeliszk. Két oldalát csiszolt márványpad egészítette ki, amelyeket egy-egy stilizált koronában végződő posztamens zárt le. Az aradi szobrot 1919-ben bontották le, az ülőpad még évtizedekig látható volt a két vármegyei ikerépület kertjében.

(http://archiv.nyugatijelen.com/2007/november/nov.%2014%20szerda/jelen.html )

Még egy részletes internetes forrást találtam, amely a helytörténeti írásokra támaszkodva mutatja be a szobrot:

A trianoni békediktátum után a lapok megírták, hogy a románoknak nem kívánatos műalkotás az Aradi vértanúk és Erzsébet királyné szobra. Csanád megye mindkettőre igényt tartott. 1927-ben elterjedt az az álhír, hogy az Aradi vértanuk emlékművétől Pest elütötte Makót. Az Arad főterét díszítő Erzsébet királyné-szobrot viszont 1926-ban megkapta Csanád vármegye. A szobrot nem állították föl, hanem a megyei levéltárban helyezték el. 1953-ban Péter László megszerezte a makói múzeum részére. A rendszerváltás után, 1991. október 31-én a múzeum udvarán Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, Makó díszpolgára avatta föl.

erzs_bet-kir_lyn_-mak_-01.jpgJámborné Balog Tünde érzékletesen mutatta be ezt a rendkívül értékes alkotást: „Zala képes volt a lehetetlenre is: össze tudta egyeztetni a reprezentatív, királynői megjelenést Erzsébet félénk, őzikeszerű bájával, a koronázási viselet pompáját Erzsébet tartózkodó szerénységével, a magyarok királynéjának szinte mesebeli fogalmát egy alapjában véve magányra született nő intellektuális, tépelődő alkatával. Eszményi alakot {559} állít elénk, és sikerült megjelenítenie Erzsébet ideális szépségén keresztül szellemét és gazdag érzelemvilágát is. Ebben természetesen az is közrejátszik, hogy a szobor a királyné tragikus halála után készült, és ez megadta a kellő távlatot személyének.

Erzsébetet a magyar koronázáskor viselt ruhában látjuk, amelyben Székely Bertalan és Karlovszky Bertalan is megfestette, de félalakban megmintázva. Egy derékban elvágott test általában groteszk hatású, olyan, mintha a talapzatból nőne ki, a művész azonban nagyszerű szobrászati megoldást talált ennek elkerülésére: a szobrot megtoldotta a bal vállról lecsüngő és lazán a derék köré csavart, csípő alá érő, néhol a talapzatra is ráboruló palásttal. A karokat teljesen eltakarja a szeszélyesen hullámzó drapéria, amelyből csak a kor divatja szerinti csupasz vállak és a kettős hajfonattal koszorúzott fej emelkedik ki, kétoldalt fátyollal keretezve. A fej, a váll és a csípő ellentétes irányba fordul, ettől olyan, mintha sétálgatna a cserjék között, és a formáknak ez a mozgása minden irányból érzékelhető.

Zala mesterien építette föl a királyné képmását a teljesen aszimmetrikusan elrendezett palásttal és fátyollal: minden oldalról más a sziluettje. Hátulról nézve sem válik semmitmondóvá: a dús drapériák közül kilátszó törékeny, meztelen váll és az arcából látható keskeny sáv még mindig hozzá tud adni valami elbűvölően lírai felhangot a szobor egészéhez.

Zala mesterségbeli tudása és müncheni iskolázottsága a mintázásban is érvényre jut: tökéletesen visszaadja a bőr, a haj, a selyem és a prém anyagszerűségét, és a közelről szemlélődő számára meglepetéseket is tartogat: a fátyol finom csipkemintáját, a ruhaderék domború hímzését vagy a palást hermelinjének a modern szobrokról ismerős, kéznyomokat is megőrző érzékeny felületét.

Zala a maga módján legalább annyira épít a drapériában rejlő festői hatásokra, fény-árnyék ellentétekre, mint a barokk elődök, mégis inkább Rodin festőisége jut eszünkbe Erzsébet szobráról, mert ebben a nagyon is mesterien megkomponált és kivitelezett szoborban jelen van a pillanatnyi látvány egyszerisége és a mozgás impressziója is. A szobor hamvas, egyenletesen patinás zöld bronzfelülete, a márványtalapzat fakó rózsaszíne és egyszerű, de antik szellemet idéző formája remek kiegészítői és aláfestői Zala művészi ivenciójának, a szobor hangulatos környezetével együtt.”

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako_monografia_sorozat/pages/monografia_6/012a_muveszetek1.htm

 

Jámborné Balog Tünde: Zala György: Erzsébet királyné in Makói História 2000/1. (4. évf. 15. sz.)

Makó története 1849-től 1920-ig (Szerkesztette: Szabó Ferenc) Makó, 2002

Makó története 1920-tól 1944-ig (Szerkesztette: Tóth Ferenc dr.) Makó, 2004.

Tóth Ferenc dr.: Makói Útikalauz, Magony-Dornbach Bt., Makó, 2005 

 

A mappában található képek előnézete Makó