Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nagykanizsára kerül az epreskerti szobor másolata

2012.05.08

Már évek óta ismerjük azt a szándékot, hogy Nagykanizsa városa a főtér névadója előtt egy szoborral is tisztelegni akar. Az Erzsébet tér teljes rekonstruciója lassan a végéhez ér, és elmondható, hogy a szoborállítás is megvalósul.

Több internetes forrás is beszámolt arról a hosszú, több éves tárgyalásról, amely lehetővé teszi, hogy 2012. júniusában egy egészalakos Erzsébet királyné bronz szobor díszítse Nagykanizsa Erzsébet terét.

Ismerve a királyné magyarországi kultuszát, a halála utáni faültetési, emlékpark létesítési és szoborállítási  mozgalmat, elmomdható, hogy a nagykanizsaiaknak egy több mint száz éves kezdeményezése valósul meg.

erzsebet-kiralyne-szobor-nyirad-50.jpgAkkor egy pici zalai falu vitte el a dicsőséget, és nyolc hónappal a királyné halála után felállította a vármegye (és az akkori egész Magyarország) első emlékszobrát. Most Nagykanizsa kezdeményezése is révbe ér.

Álljon itt egy részlet Pásztor András cikkéből:

 

"Az elődök is ezt akarták (jegyzet)

A történelem ugyan nem szokta ismételni önmagát, de azért olykor furcsa dolgokat produkál. Történt ugyanis, hogy Erzsébet királyné halálát követően nem sokkal humánus célú alapítványt hozott létre az Izraelita Jótékony Nőegylet Nagykanizsán. Az adakozás egy emlékszobor felállítását célozta, mely a város valamelyik közterén kapott volna helyet. A törekvést a városi tanács is támogatta, ám a szobrot pénzhiány miatt végül nem sikerült felavatni. A dolog persze bántotta a kanizsaiakat, már csak azért is, mert Nyírádon – akkor még Zala megyéhez tartozott – a királyné halálának első évfordulóján felavatták a megye első Erzsébet-szobrát. A kanizsaiak bánatáról eképpen számolt be a Zala: „megvalljuk, szégyen pírja lángolt homlokunkon mikor meg kellett írnunk, hogy Nyírádon pünkösd napján már leleplezik az Erzsébet királyné emlékére emelt szobrot és meggondoltuk, hogy nálunk még mindig cselekvéstelenül dereng a kegyelet”. Azóta 113 év telt el, s úgy tűnik, végre felavathatja a város lakossága a királyné szobrát, hiszen a főtér rekonstrukciója kapcsán egy Erzsébet-szobor is helyet kap. A fehér mészkőből készülő, 2,7 méter magas szobor Szécsi Antal és Mayer Ede 1906-ban készült alkotásának másolata lesz, mely eredetileg a Parlamentben, később a Mûszaki Egyetemen, legutóbb pedig a Képzőmûvészeti Egyetem egyik telepén állt. Szóval a történelem érdekes dolgokat produkál. A város jelenlegi vezetői vélhetően nem is tudták, hogy több mint egy évszázados kívánalomnak tesznek eleget, amikor igent mondtak az Erzsébet-szobor felállítására. Remélhetőleg így még felemelőbb lesz a főtér júniusi avatása, hiszen az elődök is ezt akarták."

forrás: http://zalaihirlap.hu/hetvege/20120505_erzsebet_kiralyne_emlekfai

erzsebet-kiralyne-szobor-nyirad-47.jpgAmikor 2002-ben megírtam a nyirádi szobor történetét, könyvemben részletesen beszámoltam Zala vármegye gyászáról, a megyei közgyűlés intézkedéseiről. Álljon itt is néhány részlet a könyvből:

 

Zala vármegye 1898. szeptember 12-én tartott rendes közgyűlésén dr. gróf Jankovich László főispán megnyitó szavaiban tudatta a gyászos hírt, és indítványozta, hogy a templomban vegyenek részt a gyászistentiszteleten.
„A közgyűlés mély meghatódottsággal ünnepélyes csendben felállva hallgatta Ő Méltóságának szavait, melyek a megye közönségének gyászát oly híven tolmácsolták, s az indítvány egyhangú elfogadása után a szentegyházba vonult.”
 
Miután visszatértek a templomból, a felfüggesztett közgyűlést újra megnyitották, és elsőként felolvasták azt a belügyminisztériumi táviratot, mely hivatalosan közölte a tragédiát:
„Zalavármegye közönségének.
Erzsébet Királynőnk Ő Császári és Királyi Felségén egy anarchista által tőrszúrás ejtetvén, Ő Felsége tegnap, e hó 10-én Genfben meghalt. Ezen nemzetünket és királyunkat ért megrendítő gyászesetről a törvényhatóságot mély megilletődéssel értesítem. Jakabffy államtitkár”
Ezután a főispán indítványozta, hogy Zala vármegye „szívből átérzett” részvétét a jegyzőkönyvben örökítsék meg, és a királynak küldjenek gyászfeliratot.
Az utóbbi szövegét is bejegyezték a közgyűlés jegyzőkönyvébe:

„Császári Apostoli Királyi Felség! Legkegyesebb Urunk!

 

Mint a felhőtlen égből a romboló villámcsapás, oly megdöbbentően hatott reánk azon égbekiálltó merénylet, a-melynek rajongó szeretettől és imádattól környezett Felséges Királyasszonyunk, hazánk és nemzetünk őrangyala, az embe-riség jóltevő nemtője magasztos hivatásáért, vértanuként áldozatul esett.
Megtörik lelkünk ezen ki-mondhatatlan csapás alatt, nem-csak a szó ajkainkon, a vér is elhal ereinkben és nincsen szó, amellyel kifejezhetnők határtalan fájdalmunkat s a megmérhetlen veszteséget, amelyet Felséges Urunknak nem önmaga, hanem népei fenséges Családja boldogságáért dobogó fejedelmi szíve, a Magas Uralkodóház, sok-sok megpróbáltatáson ke-resztül ment hazánk és nem-zetünk s az emberiség szen-vedett!
Gyászba borul és zokog az ország s az egész emberiség és bár mennyire átérezte és felfogta is nemzetünk azon páratlan kincs becsét, amelyet nem lehet mással összemérni, mert nincs hozzá hasonló, amellyel válságos időkben ajándékozta meg az isteni gondviselés szenvedő nemzetünket s amelyet hazánk imádott Védasszonyában bírtunk: mégis csak most jön tudatára ezen kincs nagyságának, hiszen csupán a vesztett kincs értékét lehet igazán érezni.
Bánatunk oly mélységes, hogy még az sem enyhítheti, hogy milliók és milliók részt-vevők keblébe kiönthetjük. S vigaszt és megnyugvást is egyedül a népek sorsát intéző isteni gondviselésben való hit nyugtat. Mindennapi imájába foglalja a hálás nemzet a drága halottat, kinek áldott és szent marad emléke, míg él e hon a földön!
Az Ő emlékéhez fognak zarándokolni a késő utódok is, megtanulni a hazaszeretet, a honpolgári és emberi erényeket!
 Az Ő áldott lelke fűzte szorosabbra a kapcsot, mely a hű magyar népet fenséges Kirá-lyával, nemzete Atyjával össze-köti s amely megdönthetlen alapját képezi a nemzetek boldogulásának és nagyságának: az Ő emlékezete fogja szilár-dítani e kapcsot s az Ő szelleme őrködik, hogy felbonthatlan, Királyra s nemzetre áldást hozó legyen e kapocs!
Őseinktől öröklött hagyomá-nyos alattvalói hűséggel és hódolattal járulunk a legsúlyo-sabb megpróbáltatás nehéz napjaiban Felségedhez, bánatos szívünk érzelmei, a legmagasabb trón zsámolyánál, azon hő fohászunkkal egyetemben kife-jezni, hogy adjon a Mindenható felséges Urunknak és Kirá-lyunknak erőt a mérhetetlen csapás elviselésére és nyújtson számtalan keserű szenvedéstől sújtott nagy és nemes szívének vigaszt és enyhülést!

 

Esedezünk Felségedhez: Fogadja kegyesen jobbágyi szívünk őszinte megnyilatkozását.

 

Kik egyébiránt a legmélyebb alattvalói hódolattal maradunk császári és apostoli királyi Felséged Zalavármegye törvény-hatósági bizottságának Zalaeger-szegen 1898. évi szeptember hó 12-én tartott rendes közgyű-léséből.
Legalázatosabb szolgái: Zala-vármegye közönsége.
Árvai Lajos sk.
Zalavármegye főjegyzője  
Csertán Károly sk.

 

Zalavármegye alispánja” (Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyve, 1898. szeptember 26)

 

Forrás: Németh Andrásné Farkas Gabriella: Magyarország első Erzsébet szobra Nyirádon. Nyirád, 2002.

budapest--mta--magyarorsz_g-02.jpgZala megye és a királyné kapcsolatában további jelentős szerepe van a haza bölcsének, Deák Ferencnek is.

Érdemes a Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokában látható relief történetét elolvasni: Erzsébet királyné Deák ferenc ravatalánál

 A Zala megyeiek úgy tartották, mivel Erzsébet királyné annak idején elsőként fejezte ki részvétét a megye nagy szülöttjének, Deák Ferencnek a ravatalánál, ezért méltó, ha a szeretett királyné az első emlékművet éppen Zala megyétől kapja. Ezt sikerült a nyirádiaknak megvalósítani.

Most egy újabb emlékművel bővül ez kegyelet.

 h_dolat-i.-ferenc-j_zsef-_s-erzs_bet-kir_lyn_-el_tt-01.jpgA Zalai Hírlap cikkéből az is kiderül, hogy nem egy teljesen új szobor kerül a térre, hanem talán az egyik legszebben megformált alak. Az eredeti, a mintául választott szobor története itt olvasható:  Egy fészerbe bújt szobor története

  
Várjuk a szoboravatás pontos dátumát, hiszen többen tervezzük, hogy ellátogatunk Nagykanizsára azon a napon!
 
 

A mappában található képek előnézete Budapest - Epreskert - Magyarország