Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Erzsébet-lobogó

2010.09.24

 

A Vasárnapi Újság 1902. október 19. számában olvasható, hogy a kolozsvári Mátyás szobor avatása után egy másik ünnep is zajlott:

Kép"A szobor ünnepe után következett Mátyás király szülőházában az Erdélyi Kárpát-Egylet néprajzi múzeumának megnyitása és az egylet Erzsébetlobogójának fölszentelése. Báró Feilitzsch Artúr képviselő, az egylet elnöke üdvözölte itt a főherczeget, ki mellett báró Wesselényi Istvánné foglalt helyet, mint a zászlóanya, Auguszta főherczegnő helyettesítője. A zászló megáldása után a szokásos szögbeverések következtek, ezután pedig a főherczeg a múzeum gyűjteményeit szemlélte meg." 

 

 

További részletes leírást találtam az Egyesület honlapján:

"A főherczegi sátor az udvar jobb sarkában volt felállítva, s tőle balra a felekezetek papjai részére egy szószékféle emelvény, a bal sarokban pedig egy tribün állott. A tribün előtt a hírlapírók asztala volt elhelyezve. A főherczegi sátortól jobbra egy emelvényen a kormány tagjai foglaltak helyet. A főherczeg jobbján a sátorban br. Wesselényi Istvánné, mint Auguszta főherczegasszony zászlóalanya helyettese ült.Kép

Az ünnepélyt a kalotaszegi festői ünneplőbe öltözött szent-lászlói dalárda által a Mátyás-ház tornáczáról elénekelt Szózat nyitotta meg.

 

Ezután Feilitzsch Arthur báró, az E. K. E. elnöke, kísérve Radnóti Dezső főtitkár és Kovács Géza titkár által, aki az Erzsébet zászlót tartotta, a főherczegi sátor elé lépett és a következő beszédet mondta:

Fenséges cs. és kir. Főherczeg Úr!

Hódolatteljes hálával üdvözlöm Fenségedet, mint Ő cs. és apóst. kir. Felségének, urunknak és királyunknak fenséges képviselőjét az E. K. E. mai kettős ünnepélyén és mondok hálás szívből fakadó meleg köszönetet, hogy Fenséged ünnepélyünkön megjelenni kegyeskedett. — Üdvözlöm mély tisztelettel báró Wesselényi Istvánné Ő méltóságát, mint Auguszta cs. és kir. Főherczegasszony Ő Fenségének, lobogónk kegyes anyjának személyesítőjét.
Négy évvel ezelőtt egy fájdalmas jajkiáltás rengette meg Magyarország fényes egét.
Egy nemzet bánatának, vérig sebzett szívének kitörése, a magyar nemzet végtelen időkig élő mély és igaz fájdalmának megnyilatkozása volt ez. Elvesztettük királynénkat, elvesztettük őt, a kinek szívében egy egész nemzetéit és a kit egy egész nemzet imádassál határos szeretettel zárt szívébe.
Elvesztettük Őt, a ki tengernyi fájdalommal keblében, egy világ szenvedéseit hordozta lelkében és mégis bánatot enyhített, lelki sebeket gyógyított; a szenvedőket vigasztalta, az elhagyottakat gyámolította; — őt a ki az élet boldogságának kelyhét alig emelhette ajkaihoz és mégis angyali jóságával egy egész nemzetet tett boldoggá.
Nem az állandó fájdalom és kétségbeesés első kitörése, a lesújtó bánat és keserűség sugallata; nem a halálra sebzett szívnek megnyugvást, enyhülést kereső vergődése; nem a sajgó sebnek lüktetése, a felzaklatott léleknek vigasztalás utáni sóvárgása, — hanem: a poraiban is áldott királynénk, dicsőült Nagyasszonyunk iránt örökké élő rajongó szeretetünk és kegyeletünk termette a ma felavatandó Erzsébet-lobogót Magyarország védőszentjének, Szűz Mária lobogójának mintájára Ő cs. és apost. kir. Felségének, jóságos királyunknak legmagasabb jóváhagyásával, mint a magyar nemzet hölgyeinek ajándéka készült e lobogó, a mely a magyar nőknek dicsőült királynénk iránti kegyeletes és forró szeretetével, bánatos könnyeinknek szent vizével van megáldva.
Örökké élő hálánk, soha nem szűnő bánatunk, enyhülést nem találó fájdalmunk, állandó hűségünk és szeretetünk szent ereklyéje, kegyeletes jelképe ez a lobogó, a melyet drága kincsesé avat az is, hogy Ő Fensége Auguszta főherczegasszony, dicsőült királynénk fenséges unokája, a magyar nemzet iránti szeretetének hagyományosa a zászlóanyai tisztséget végtelen hálánkra elvállalni kegyeskedett.

Nem a mi kicsiny, egy országnak nagy keretében igénytelen egyesületünk iránti tekintet, hanem a dicsőült királynénk iránti osztatlan kegyelet és hála, Felséges Urunk és királyunk, valamint Fenséged és fenséges családja iránti szeretet és hódolat hozta íme körünkbe hazám nagyjait, kimagasló alakjait, élükön Magyarország miniszterelnökével, a kiknek jelenlétében és az Erdélyi Kárpát Egyesület nevében kérem Fenségedet, hogy Istennek felkent szolgáit Erzsébet-lobogónknak áldásaikkal való felavatására felhívni kegyeskedjék.

 

József Ágost főherczeg Feilitzsch beszédére az alábbiakat válaszolta, egyben felhíván az egyházak képviselőit a lobogó megáldására:

 

Köszönöm a dicsőült Királynénk emlékét méltató szép és kegyeletes szavakat, melyek újból is igazolják, hogy a magyar nemzet hűségére, mint szilárd sziklára támaszkodhatik a Trón. Ugyanazon kegyeletes érzésekkel keblemben, kérem Istennek felkent szolgáit, hogy adják áldásukat e lobogóra!

 

A felekezetek papjai a következő sorrendben és beszédek kíséretében áldották meg az Erzsébet lobogót:

 

Majtáth Gusztáv gr. róm. kath. püspök a délelőtti ünnepi misén áldotta meg a zászlót, a következőket mondván: Isten áldását kérem erre a zászlóra, hogy az a társulat, mely e jelvény alatt egyesült, hazafias erényekben vezérelje mindazokat, a kik a haza javára e zászló alá sorakoztak.

 

Bartók György dr. ev. ref. püspök:
Midőn a zsoltáros költő segedelemért és diadalomért könyörgött a Seregek Urához, e szavakkal magasztalta Izrael Istenét: „Lobogtassunk zászlót a mi Istenünk nevében."
Zendüljön a mi ajkainkon is magasztaló beszéd e helyen, hol a nemzeti élet nagyságának százados emlékei, mint zászlós tábor vonulnak végig lelkünk szemei előtt, fényt és dicsőséget árasztva reánk.
Az E. K. E. íme e helyen, hollós Mátyás születése helyén, bontja ki zászlóját, mintegy fogadást téve, hogy diadalommal fogja azt körülhordozni mindenfelé: Erdély bérczein és völgyein, hol a természet örök szépségei, elrejtett vagy előnkbe tárt kincsei, megvívott harczok, vagy elvesztett csaták emlékei intenek felénk s tanítanak szeretni e földet, melyet hősök vérének hullásával szereztek meg az Atyák.
E zászló nemzetünk Nagyasszonyának, a megdicsőült Erzsébet királynénak szent emlékét őrzi és viszi magával mindenfelé. Egy szent szymbolum. A szeretet szymboluma. — Dobbanjon hát össze minden szív, merre ez a zászló lobogni fog. A szeretet által népei szívében szentté avatott királyné dicsőséges emléke kötözze össze a sziveket, kötözze össze a népeket, hogy a magyar haza szeretetében és a koronás király iránti hűségben, nyelvi és felekezeti különbség nélkül egyek legyenek, egy czélra törjenek, egy czélért küzdjenek.

Ezen egyesület munkás tagjait nemcsak a hazai föld és a népélet ismeretének terjesztése, hanem a nemzeti érzés fokozása, a hazaszeretet ápolása gyűjtötte egy táborba. E lobogón, mely alatt az egyesület e nemes munkáját, egy czélra törve, folytatja, legyen Istennek áldása!

 

Ferencz József unitárius püspök: Ünneplő Gyülekezet!
Nemzeti kultúránknak egyik kiváló fontosságú ágának, a honismeretnek s ezzel kapcsolatban a testedzésnek díszes jelvénye, melyet ez alkalommal ünnepélyesen felavatunk, magában is tiszteletet parancsol. Mennyivel nagyobb tiszteletre indíthat mindnyájunkat s mennyivel nagyobb erőt gyakorolhat közelebbről e szép és hazafias czél érdekében működő Erdélyi Kárpát-Egyesület tagjaira dicsőült Erzsébet királynénk emlékével, melyre e zászlót készíttette és a melyre minden magyar szív megdobban és kegyelettel áldozik az egek Urának.
Vajha azért e kettős czél megkétszerezné, sőt megszázszorozná e zászló iránt a tiszteletet, a kegyeletes érzést, annak messzi időkre kiható, vonzó, összetartó és az egyesületet elhivatása betöltésére lelkesítő erejét!
És én ebben annál kevésbé kételkedem, mert azok a körülmények is, a melyek között e zászló felavatása történik: dicső emlékű Mátyás királyunk lovas szobrának városunkban ugyancsak ma történt leleplezése, az Erdélyi Kárpát-Egyesület által itt a Mátyás király születési házában szervezett néprajzi múzeumnak fenséges védnöke által nyomban történendő ünnepélyes megnyitása, apostoli királyunk Ő Felsége fenséges képviselőjének személyes jelenléte, valamint a fenséges zászlóanyának képviseltetése — mindezek bizonyára hathatósan befolynak e zászló jelentőségének emelésére, a hozzá kötött czél előmozdítására.
Egyházam nevében én e hitben és reményben avatom fel e díszes zászlót, Istennek szent áldását kérve arra, valamint a fenséges zászló-anyáért, e fényes gyülekezetre, az Erdélyi Kárpát-Egyesületre, mint a zászló tulajdonosára.

Te pedig annyi nagy és szép emlékkel ékes zászló! gyűjtsél magad körül hazarészünknek a testedzésre, férfias bátorságra és kitartásra, bérczeink és völgyeink ismeretére és ismertetésére törekvő ifjúságot s általában nemzeti kultúránk fejlesztésében munkás társadalmat századokon át! Bíztass, bátoríts és lelkesíts minket és a jövő nemzedékeket jellemszilárdságra, hazafiságra! Úgy legyen!

 

Ferencz József püspök beszéde közben megérkezett feleségével Jókai Mór is, kit a papi emelvény mellé vezettek. A költő-fejedelmet megéljenezték.

 

Rosescu Tullius gör. kel. főesperes a következő beszédet olvasta fel:
Hazafias készséggel és szívem benső vonzalmát követve, felhasználom ezen alkalmat, hogy gör. kel. egyházunk nevében részemről is forró imát intézzek az egek mindenható Urához, hogy kegyelmes oltalma alá vegye azt a zászlót, mely elfelejthetlen Erzsébet királynénk drága emlékét őrzi meg.
Teszem ezt azon remény kifejezésével, hogy a dicsőült Nagyasszony — országunk összes népeit és felekezeteit egyaránt forrón szerető érzelmeihez és szelleméhez híven — ezen áldott zászló az igazi tudomány és a hazai népek közti egyetértés és kölcsönös szeretet fényes jelképe lészen; követői pedig ezen hazafias erény hű hirdetői.

Amaz óhajtásom kifejezésével, hogy ez a felavatott "Erzsébet zászló" is hozzá fog járulni boldogult királynénk mindenütt és mindenkor áldást osztó és az emberek keserves fájdalmait enyhítő csodaképének az ország minden polgára szívében való megörökítéséhez, részemről is kérem a kegyelmes Istent, hogy bőséges áldásával árassza el.

 

Ezután Grátz Mór ág. evang. lelkész lépett az emelvényre és a következő szavakban kért áldást a lobogóra s az egyesületre, valamint vezetőire:
Nagytekintetű ünnepi gyülekezet!
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület lobogója előtt állottunk meg most ez ünnepélyes pillanatban. Édes gyönyörrel telik el szívünk, midőn szemünket legeltetjük rajta! Nem harczi dicsőségnek véres emlékei fűződnek majdan hozzá, hiszen békés munkálkodás szent jelvénye ez. Mert a kik e zászló alá sereglenek, azok a természet templomában nem egyszer fogják hangoztatni a zsoltárok igéit: „Mely nagyok Uram a te műveid s mily mélységesek a te gondolataid!" (92. 6.)
Mert Istent keresve, látni fogják azt műveiben.
A kik e zászló alá sereglenek: bérczes hazarészünk fiai, kik ezt a honfivéráztatta földet azért járják be, hogy szépségeit, nagyszerűségét megösmerjék s nem egyszer elragadtatva azok által hirdetni, vallani fogják:
"Szép vagy óh hon, hegy, völgy váltakoznak gazdag öledben!"
Lengj hát magasan évszázadokon át:
Nagy Istenünk dicsőségére és taníts: Szép hazánk ismeretére és hű szerelmére!
Utolsónak dr. Eisler Mátyás neolog rabbi mondott imát és áldotta meg a lobogót. A következőket mondotta:
Az örökkévaló egy Isten szent nevében, ámen!
Dicsérjük a mindenség Urát, a ki idáig segített bennünket s megérnünk adta e napot, halleluja!
Felmagosult érzéssel, ihletett ünnepi örömmel tartom föl mint Istennek, Izrael Szentjének legkisebb szolgája e zászlót, szent és sérthetetlen jelképül. Jelképéül annak az áldásosztó hazafias munkának, melynek teljesítésére ez egylet körében vállalkoztunk; jelképéül annak az engesztelő testvéri szeretetnek, a mellyel egymás iránt tartozunk különbség nélkül mindnyájan, a kik e nemzet fiaiul, lányaiul valljuk magunkat. Föltartom e zászlót jelképéül az enyészhetetlen kegyeletnek, a mellyel arról az eszményi királynőről emlékezünk, a kinek feledhetetlen dicső nevét lobogónk viseli, a kinek igézően szép képe e lobogó legnagyobb ékessége.
Lobogj hát zászló és hirdesd a magyarnak hűséges szeretetét királya fenkölt személyéhez és hazája szentséges földjéhez; hirdesd készségünket, hogy eggyétéve mindnyájunk erejét, így tegyük naggyá és boldoggá a nemzetet.
Lobogj zászló s lágy szellő suhogtassa selymedet, aranyos napsugár fürössze fényében színeid tarka pompáját. A történelem viharai se téphessenek ki az önálló honszeretet fáradhatatlan karjából! A feledő utó¬kor lankadó buzgalma se ejtsen el az útszél porába.
Légy áldott zászló s mind, a kik alattad sorakoznak; s bármerre jársz előttünk széles t. hazában, boldog emberek sugárzó szeme villanjon szemünkbe mindenütt; jajszó hangja ne ütközzék fülünkhöz sehol, szívek húrja szakadása meg ne rémítse szívünket soha — se királyé, se koldusé!

Isten, áldd meg a magyart! Ámen.

 

Most a zászló-szögbeverési aktuson volt a sor. A zászló rúdba a következő notabilitások vertek be szögeket.
1. Ő császári és apostoli királyi Felsége nevében József Ágost cs. és kir. főherczeg úr Ő Fensége.
2. Auguszta cs. és kir. főherczeg asszony Ő fensége nevében özv. br. Wesselényi Istvánné szül. Rhédey grófnő.
3. József Ágost cs. és kir. főherczeg Ő fensége, mint az egyesület védője.
4. Széll Kálmán m. kir. miniszterelnök.
5. Br. Kemény Kálmán mint a főrendiház elnökeinek képviselője.
6. Gróf Apponyi Albert, mint a képviselőház elnöke.
7. Láng Lajos kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 8. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. miniszter.
9. Wlassics Gyula dr. vallás- és közoktatásügyi Bt. kir. miniszter.
10. Plósz Sándor m. kir. igazságügyi miniszter.
11. Fejérváry Géza báró, honv. m. kir. miniszter. Fölavató papok nevében:
12. Majláth Gusztáv gr. róm. kath. püspök.
13. Bartók György dr. ref. püspök.
14. Ferencz József unitárius püspök.
15. Rosescu Tullius g. kel. főesperes. 10. Grátz Mór ev. luth. pap.
17. Eisler Mátyás dr. főrabbi.
18. A múzeumok és könyvtárak orsz. felügyelősége nevében: Radisics Jenő miniszteri tanácsos.
19. Béldi Ákos gróf Kolozsvár város főispánja az Emke nevében.
Tiszteleti tagok:
20. Jókai Mór dr. főrendiházi tag.
21. Hegedűs Sándor v. b. t. t. orszgy. képviselő.
22. Palkovics József ny. altábornagy.
23. Potsa József v. b. t. t. főispán. A sajtó nevében:
24. Werner Gyula orsz. képviselő. Törvényhatóságok nevében:
25. Budapest város nevében Márkus József főpolgármester.
26. Kolozsvár város nevében Szvacsina Géza kir. tanácsos, polgármester.
27. Hajdú vármegye nevében Rásó Gyula kir. tanácsos, alispán.
28. Pozsony város nevében Brolly Tivadar polgármester.
29. Versecz város nevében Weiler Károly polgármester.

30. Páncsova város nevében Mattanovich Adolf polgármester.

 

Kép Wesselényi báróné, mikor a szöget beverte, a következő rövid beszédet mondotta:

A zászló-anya, Ő fensége Auguszta főherczegnő nevében verem be e szeget. Kívánom, hogy kísérje áldás e hazafias egyesületet működésében."

 

 
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.